• Elutasította a Renault-örökösök kárpótlást kérelmét a párizsi bíróság

  bertapress | 2012. január 12. 17:45:50

• Címkék:
  Renault, autó, car, gazdaság, örökösök, államosítás

  

  

  A(z) "Elutasította a Renault-örökösök kárpótlást kérelmét a párizsi bíróság" című cikk megosztásához használhatod a saját leveleződet, vagy ezt a felületet:
  Neved: E-mail címed: Címzett e-mail címe:	Üzenet (opcionális):

• Több mint hatvan évvel az államosítás után a Renault-örökösök az állam, a szakszervezetek és az egykori deportáltak szövetségének képviselőivel néztek farkasszemet a tárgyalóteremben
• 
  

  Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti:

  Elutasította szerdán egy párizsi bíróság a Renault-család örököseinek kárpótlási kérelmét a II. világháború után államosított autógyárukért. A testület azzal indokolta a döntést, hogy nem rendelkezik hatáskörrel az ügyben.
  

  Az örökösök ügyvédjei azonnal jelezték, hogy a semmítőszéknél fellebbeznek.
  Az 1945 januárjában végrehajtott államosítás indoka az volt, hogy a gyáralapító, Louis Renault - aki 1944 végén börtönben halt meg - kollaborált a náci megszállókkal. A család kétségbe vonja az 1945. január 16-án kelt elkobzási rendelet érvényességét. A Francia Köztársaság ideiglenes kormánya ezzel a rendelettel nyilvánította állami vállalattá a Renault-műveket. A család ügyvédjei szerint ez a rendelet megsértette a tulajdonjoggal kapcsolatos alapvető elveket, az autógyár államosítása "erőszak" volt, ezért az unokák kárpótlást követelhetnek az államtól.
  

  A CGT szakszervezet nehézipari részlegének ügyvédje üdvözölte a bíróság döntését és azt, hogy "nem esett bele a csapdába". Jean-Paul Teissonniere álláspontja szerint az elkobzási rendelet megtámadása provokatív szempontokat is felvetett.
  

  Több mint hatvan évvel az államosítás után a Renault-örökösök az állam, a szakszervezetek és az egykori deportáltak szövetségének képviselőivel néztek farkasszemet a tárgyalóteremben. Vitájuk középpontjában az állt, hogy az autógyár milyen szerepet játszott a II. világháború és a náci Németországgal való kollaboráció idején.
  

  Thierry Lévy, a hét unokát mint felpereseket képviselő ügyvéd az első tárgyalási napon cáfolta, hogy a kárpótlást célzó kereset a néhai Louis Renault rehabilitálását szolgálná. Erről azért sem tudta meggyőzni a tárgyalóterem hallgatóságát, mert a család tagjai eközben a sajtóban arról beszéltek, hogy a Renault-gyár "kényszer alatt" működött a háború alatt.
  

  "Egy olyan ember rehabilitálását kérik tőlünk, akinek teljes vagyonát azért kobozták el, mert kollaborált az ellenséggel. Revizionista állásponttal állunk szembe" - hangsúlyozta a per során Alain Lévy, a Deportáltak, Internáltak, Ellenállók és Patrióták Nemzeti Szövetségének jogi képviselője. Véleménye szerint a II. világháború alatt a Renault termelésének jelentős részét az ellenség kapta meg, a vállalat semmilyen segítséget nem nyújtott az antifasiszta ellenállásnak, és nem is kérte munkásait arra, hogy szabotálják a termelést.
  
  

Írd meg te is a véleményed!