• Páratlan magyar felderítőgéppel gazdagodott a Szolnoki Repülőmúzeum (Fotókkal!)

  bertapress | 2012. január 21. 18:38:59

• Címkék:
  repülő, repülőgép, repülőtér, repülés, kultúra, kiállítás, múzeum, Szolnok, Szolnoki Repülőmúzeum, denevér

  

  

  A(z) "Páratlan magyar felderítőgéppel gazdagodott a Szolnoki Repülőmúzeum (Fotókkal!)" című cikk megosztásához használhatod a saját leveleződet, vagy ezt a felületet:
  Neved: E-mail címed: Címzett e-mail címe:	Üzenet (opcionális):

• A meglepő formájú repülő hamarosan méltó körülmények között idézheti fel a Tisza-parti megyeszékhelyen a magyar repüléstörténet egyik különleges, a maga nemében egyedülálló fejezetét

• Több mint másfél évtizede merült a feledés homályába az a pilóta nélküli, felderítésre is alkalmas repülőgép, mely egyetlen példányban készült hazánkban egy magyar mérnök tervei alapján, a honi haderő számára. A Denevér névre keresztelt szerkezet azonban nemrégiben új életre kelt Szolnokon.

  
  A meglepő formájú repülő hamarosan méltó körülmények között idézheti fel a Tisza-parti megyeszékhelyen a magyar repüléstörténet egyik különleges, a maga nemében egyedülálló fejezetét - tájékoztatta az MTI-t pénteken Lente Zoltán százados.
  

  A Szolnoki Repülőmúzeum munkatársa elmondta: a Haditechnikai Intézet raktárában alkatrészeire szétszedve tárolt gépet a Hadtörténeti Múzeum kérésére még 2011 novemberében szállították Szolnokra, a helikopterbázis mellett működő gyűjteménybe. Itt azután a múzeum téli szünete alatt összerakták, és immár készen áll arra, hogy előre láthatólag április 1-től a nagyközönség is megcsodálhassa.
  

  Mielőtt a mintegy 22 ezer négyzetméteren elterülő, mintegy félszáz helikoptert és repülőgépet bemutató gyűjtemény legújabb darabját közszemlére tennék, a létesítmény munkatársai felkutatták a tervezőt, így a jelenleg Kecskeméten élő Vég Pál a napokban újra találkozhatott a géppel.
  

  Lente Zoltán a gép születéséről szólva felidézte: Vég Pál, Percz Ferenc mérnöktársával együtt egyszemélyes sportrepülőgépnek szánta az először az 1990-es években papírra vetett szerkezetet. Ezt követően azonban már egyedül alkotta meg a Magyar Honvédség megbízásából a gép katonai célú, felderítésre alkalmas, pilóta nélküli változatát. A gép első példánya mindössze 2 hónap tervezés, illetve további 3 hónapos kivitelező munka után 1995-ben Székesfehérváron készült el, de ismeretlen okból a honi haderő végül soha sem használta.
  

  Tervezője, az egykor a szolnoki repülőműszaki főiskolán is tanító nyugállományú alezredes szerint a Denevér viselkedésének feltérképezése érdekében Csákváron összesen 28 órát töltött vele a levegőben. Bár a korszerű, 90 lóerős motorral hajtott, felszerelve 430 kilós technika elméletileg 50-4000 méter magasságra és 70-160 kilométeres sebességre volt hitelesítve, ő a berepülés során óránként 280 kilométeres sebességet is elért vele. Közben az is beigazolódott: a rendhagyó formának köszönhetően a repülő légi, vagy éppen földi (táv)irányításához egyetlen botkormány, azaz joystick is elegendő.
  

  Mindezek mellett a Denevér eszmei értékét emeli, hogy ez az utolsó olyan repülőgép, mely hazai szakemberek tervei alapján, Magyarországon készült. Ám ami a felhasználási területét illeti, a pilóta nélküli légi járművek - Unmanned Aerial Vehicle - (UAV) katonai célú alkalmazása ma már világszerte rendkívül elterjedt - fogalmazott Lente Zoltán.

  
  A Denevér névre keresztelt felderítő repülőgép áll a Szolnoki Repülőmúzeum fedett kiállítóterén. A pilóta nélküli repülésre is alkalmas légi járműből egyetlen darab készült a Magyar Honvédség számára 1995-ben, ám a Denevért végül nem használta a légierő, így azóta szétszedve tárolták a Haditechnikai Intézet raktárában. A gépet 2011 végén a Szolnoki Repülőmúzeumba szállították, ahol várhatóan április 1-jétől láthatja majd először a nagyközönség.
  MTI Fotó: Bugány János 

  
  A Denevér névre keresztelt felderítő repülőgép áll a Szolnoki Repülőmúzeum fedett kiállítóterén. A pilóta nélküli repülésre is alkalmas légi járműből egyetlen darab készült a Magyar Honvédség számára 1995-ben, ám a Denevért végül nem használta a légierő, így azóta szétszedve tárolták a Haditechnikai Intézet raktárában. A gépet 2011 végén a Szolnoki Repülőmúzeumba szállították, ahol várhatóan április 1-jétől láthatja majd először a nagyközönség.
  MTI Fotó: Bugány János 

Írd meg te is a véleményed!