Makako | 2011. október 11. 06:55:49
| A(z) "Sea Shepherd - a tengeri emlősök radikális védelmezői (2. rész)" című cikk megosztásához használhatod a saját leveleződet, vagy ezt a felületet: | |
|
Neved: E-mail címed: Címzett e-mail címe: |
Üzenet (opcionális):
|
Paul Watson Kapitány és a Sea Shepherd Conservation Society története folytatódik.
A japán „tudományos" bálnavadászat hatásmechanizmusa a japán gazdaságra
A bálna-lobby nyilvánvalóan rendkívül erős befolyással bír a japán kormányra, így kivételes bátorságról tesznek tanúbizonyságot mindazok, akik nevüket, pozíciójukat vállalva szolgáltatnak hiteles adatokat. Tomohiko Taniguchi, a japán külügyminisztérium egykori szóvivője 3 évig töltötte be hivatalát, aki 2008-ban száraz, gazdasági elemzést publikált az ausztrál médiában; mely a bálnavadászatot nem kegyetlen mészárlásnak, hanem nemzetgazdasági szempontból abszolúte indokolatlan és értelmetlen vállalkozásnak minősítette. A 2008-ig rendelkezésére álló adatok szerint a japán bálnavadászati ipar évente kb. 120 millió USD-t generált. Ez a japán gazdaság 8.2 billió USD forgalmában 0.0014 %-a volt! Az ex-szóvivő elismerte, hogy az a bevétel - a bálnavadászatot évtizedek óta kísértő negatív ország-image miatt - tulajdonképpen más ágazatokban csökkenti az ország gazdasági eredményeit, hiszen ha konkrét nemzetek nem is, de cégek és magánszemélyek számtalan országban kimutathatóan bojkottáljak a japán termékeket, kizárólag a bálnavadászat miatt.

A japán halászati ügynökség szóvivője, Shigeki Takaya úr - figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy „tudományos" státuszú bálnavadászat kapcsán, hivatalosan kizárólag tudományos eredményekről nyilatkozhatna - rendszeresen publikálja, hogy egy-egy antarktiszi bálnavadászati szezon 700 bálna lemészárlásával lenne anyagilag nullszaldós. A nyilatkozatban szereplő adat releváns lehet a teljes körű állami támogatást élvező Kyodo Senpaku Kaisha (a bálnavadász-flottát üzemeltető cég) számára, de szintén figyelmen kívül hagyja a japán kormány költségeit, azaz amivel a japán adófizető polgárok kénytelenek hozzájárulni a bálnavadászati iparág működéséhez.
Ugyanakkor a bálnatestből készült élelmiszerek iránti kereslet minimális, a japán lakosságnak csak elenyésző százaléka vásárolja. Az idősek körében egyértelműen a világháború idején átélt nélkülözésre emlékeztet, ők ezért kerülik a fogyasztását. A fiatalok körében bálnazsírjégkrém és bálnaburger formájában próbálják népszerűsíteni, csekély sikerrel. A raktárakban felhalmozódott bálnatestek egy részét röviddel a szavatossági idő lejárata előtt jótékonysági gesztusként felajánlják iskolák és kórházak számára, a többiből állateledelt készítenek.
A CIKK FOLYTATÁSA A KÉP ALATT, A KÖVETKEZŐ OLDALON!
