bertapress | 2010. szeptember 1. 17:00:00
| A(z) "Újragondolják az állam és gazdaság szerepét " című cikk megosztásához használhatod a saját leveleződet, vagy ezt a felületet: | |
|
Neved: E-mail címed: Címzett e-mail címe: |
Üzenet (opcionális):
|
Bojár, Fodor, Király, Kiss, Stumpf – Öt ismert magyar gondolkodó készül a Figyelő TOP 200 konferenciára
Az idei Figyelő TOP 200 program kiemelt témája az állam változó szerepe a XXI. században, az állam és a gazdaság viszonyának újragondolása, melynek célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a magyar gazdaság döntéshozói között az állam szerepéről. Stéphane Garelli, világszerte ismert professzor mellett öt ismert magyar üzletember és közéleti személyiség vázolja fel és ütközteti gondolatait a témában: Bojár Gábor, Fodor István, Király Júlia, Kiss Ulrich és Stumpf István.
A Figyelő TOP 200 program idei célkitűzése, hogy párbeszédet generáljon a magyar gazdaság döntéshozói között az állam szerepéről a közgazdaság- és politikatudomány hazai és nemzetközi kiválóságainak, valamint hazai és nemzetközi vállalatok vezetőinek bevonásával. A TOP 200 arra keresi a választ, hogy milyen állam gyorsíthatja fel az ország felzárkózását a fejlettebb európai társadalmakhoz.
A magyar társadalom széles körében elismert öt szakértője októberben, a Figyelő TOP 200 Konferencián provokatív megközelítésű előadásokra készül. Arról fognak vitatkozni, hogy mit várnak egy hatékony, szolgáltató államtól. Az ötfős grémium első megbeszélését májusban tartotta, azóta többször találkoztak személyesen is, mely találkozók minden alkalommal komoly, érzelmektől sem mentes szakmai vitát váltottak ki. Az öt ismert gondolkodó különböző alapállásból, eltérő életúttal, felhalmozott tapasztalatokkal és következtetésekkel közelít a témához (az ötökkel készített interjúk a http://www.top200.hu/ oldalon megtekinthetőek). Van közöttük sikeres vállalkozó, nagyvállalati menedzser, elméleti pénzügyi szakember, közigazgatásban jártas politológus és alkotmánybíró valamint nemzetközi menedzseri múlttal rendelkező jezsuita atya. Az előadók az elmúlt közel fél éves előkészítő időszak alatt, a strukturált közös munka által saját területükön újszerű gondolatokat fognak megfogalmazni.
Király Júlia, az MNB alelnöke az állam szerepét vizsgálja majd a pénzügyekben, aki szerint „…az állam kétféleképpen is jelen van. Egyrészt mint szabályozó, akinek meg kell teremtenie azokat a feltételeket, hogy a pénzügyi közvetítők valóban azt tegyék, amit elvárunk tőlük és ezzel a gazdaságot folyamatosan működésbe tartsák. Másrészt elképzelhető, hogy az állam nem csak, mint szabályozó, hanem mint tulajdonos is megjelenik, de amit bizonyítani szeretnék, hogy a tulajdonos állam az egészen biztosan egy rossz koncepció válság előtt, válság után, válság alatt is.”
Stumpf István, jogász, politológus, volt kancelláriaminiszter, 2010 júliusától alkotmánybíró. Előadásában az állam változó feladatköréről beszél a XXI. században. Szerinte „Érzékelhetjük az állam újrafelfedezését, hogy újra megerősödik annak a szerepe, hogy a közjó szolgálatáért elsősorban az állam tehető felelőssé és a piac mindenhatósága is visszaszorulóban van, de attól, hogy láttunk piaci kudarcokat nem szabad átesni a ló másik oldalára. Új egyensúlyra van szükség a társadalom az állam és a piacok között.”
Fodor István, az Ericsson magyarországi vállalatának megszervezője, annak vezetője, majd elnöke volt. Álláspontja szerint a professzionális országirányítás hiánya, az állami szintű tervek, programok gyenge minősége közrejátszott a magyar gazdasági fejlődés megtorpanásában. Előadásának fókuszában a multik, nagyvállalatok és az állam szerepe, viszonya áll majd.
A Graphisoft elnöke, Bojár Gábor az állam szerepével kapcsolatban elmondta: „Vitatkozni szeretnék azzal a nézettel, amely az állam és a piac viszonyát a gazdaságban egymással szemben határozza meg. Ennek a két tényezőnek a szerepe abszolút kiegészítő. Az állam szerepfeladata a szabályzás, a szabályok megalkotása és azok kőkemény betartatása. A vállalatok pedig a piacon játékosok, a piac pedig maga a játéktér. A jelenlegi válságnak én azt hiszem nem az az oka, hogy dominált a piac önszabályozásába való hit, hanem egyszerűen az állam nem töltötte be azt a feladatát, ami lenne.” Bojár Gábor előadásában is az állam és a vállalkozások viszonyáról beszél majd, illetve, arról, hogy hogyan, milyen állami ösztönzőkkel lehetséges a kreativitás, az innováció és a vállalkozó kedv erősítése.
Kiss Ulrich jezsuita atya szerint „Vissza kell adni a szuverenitást mind a piac, mind az állam felett a nemzeteknek”. A Leuven-i egyetemen közgazdaságot végzett atya nyitott szellemiségű, rendhagyó beszélgetései, írásai széles körben inspiratívak. Előadásának témája a társadalom és az állam kapcsolata: az önmagáért felelős polgár kinevelése. Hol vannak a gondoskodás határai, hogyan kerüljük el a paternalizmust?
Az öt magyar gondolkodó mellett Stephane Garelli, a Lausanne-i IMD Business School professzora, az IMD World Competiveness Centerének igazgatója nemzetközi szemmel figyeli az állam szerepét. Előadásában arra keresi majd a választ, hogy hogyan függ össze az állam gazdasági szerepvállalása az adott ország versenyképességével, illetve hogy a világgazdasági válság tapasztalatai alapján, mely területeken és mikor kell beavatkoznia az államnak, pótolhatják-e a szigorúbb nemzeti szabályozások az egyeztetett nemzetközi sztenderdek hiányát a globalizált világban?
A TOP 200 konferenciát 2010. október 6-án rendezik meg, mely idén teljes egészében megújul: interaktív, inspiratív klubkonferenciává alakul át, melyen rövid, részben egymásra épülő, gondolatokat továbbvivő, vizuális segédeszközökkel kiegészített előadásokat hallhatnak a meghívott jelenlévők.
A Figyelő TOP 200 programot a Gála zárja október 16-án ahol a legjobb hazai vállalatokat díjazzák ünnepélyes keretek között.
A Figyelő TOP 200-ról folyamatosan frissülő információk a http://www.top200.hu/ oldalon olvashatóak.
A Figyelő TOP 200
A Figyelő Top 200 program idei célkitűzése, hogy párbeszédet generáljon a magyar gazdaság döntéshozói között az állam szerepéről a közgazdaság- és politikatudomány hazai és nemzetközi kiválóságainak, valamint hazai és nemzetközi vállalatok vezetőinek bevonásával. A Figyelő TOP 200 arra keresi a választ, hogy milyen állam gyorsíthatja fel az ország felzárkózását a fejlettebb európai társadalmakhoz.
A TOP 200 nem csak témájában, formájában is különleges lesz idén. A TOP 200 Konferencia teljesen megújul: interaktív, inspiratív rendezvénnyé alakul át, melyen rövid, részben egymásra épülő, gondolatokat továbbvivő előadásokat hallhatnak a meghívott vendégek. A Figyelő TOP 200 programot a Gála zárja október 16-án, ahol a legjobb hazai vállalatokat díjazzák ünnepélyes keretek között. A közel fél évig tartó párbeszéd és közös gondolkodás eredménye a Figyelő TOP 200 kiadványban kerül összegezésre, melyben a különböző listák, rangsorok és adatok mellett helyet kap mintegy 30 oldalon, hogy a gazdaság mit vár a hatékony, szolgáltató államtól.
A Figyelő Csoport
A több mint 50 éves Figyelő szakmailag megbízható, hiteles, forrásértékű üzleti-gazdasági hetilap. A magyar gazdasági környezetről szóló hírek, elemzések, előrejelzések és háttéranyagok gyűjteménye, segítséget nyújt az üzleti döntések megfontolt, sokoldalú előkészítéséhez és meghozatalához. Elsősorban a gazdasági és politikai döntéshozókhoz szól, de kiszolgálja az üzleti szféra, és a gazdasági, társadalmi témák iránt érdeklődő értelmiségiek igényeit is. A lap politikailag független, gazdaságilag liberális irányvonalat követ.