Bevezetem.hu | 2012. február 22. 04:39:32
| A(z) "A végtörlesztésre fordított összeg mindössze 5 százaléka származott életbiztosításból" című cikk megosztásához használhatod a saját leveleződet, vagy ezt a felületet: | |
|
Neved: E-mail címed: Címzett e-mail címe: |
Üzenet (opcionális):
|
"...ügyfeleink világosan látták a dilemmát, amit a devizahitel megtakarításból való kiváltása jelent."
Az ügyfelek hosszú távú érdekeit szem előtt tartva kalauzolta végig a magyar lakosságot a végtörlesztés labirintusán a pénzügyi közvetítői szektor. Jelzi ezt, hogy a végtörlesztésre fordított mintegy 900 milliárd forintnak mindössze 5 százaléka származott életbiztosításból. A közvetítői szektor elmúlt években megindult „feltisztulása" meghozta tehát a gyümölcsét, ám a folyamatnak haladnia kell tovább.
Az előzetes prognózisokat számottevően alulmúlhatta az az összeg, amelyet megtakarítási célú életbiztosítási szerződései felbontásával szabadított fel végtörlesztés céljára a magyar lakosság - állítja az ING Biztosító. A vezető magyar életbiztosító becslései szerint a végtörlesztésre fordított mintegy 900 milliárd forintnak mindössze az 5 százaléka származott ilyen forrásból, tehát nagyjából 45 milliárd forint. A szektor a végtörlesztés elindulásakor ennél jóval nagyobb forráskiáramlásra számított.
A vártnál jóval kisebb összegű szerződésfelbontás egyrészt a lakosság fokozódó pénzügyi érettségét mutatja - vélekedik Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója. „Az előjelek már tavaly ősszel észrevehetők voltak: ügyfeleink világosan látták a dilemmát, amit a devizahitel megtakarításból való kiváltása jelent. Világosan látták, hogy egyik oldalról ugyan megszabadulnak egy hiteltehertől, ám ennek a hosszú távú egzisztenciális biztonságuk, hosszú távú megtakarítási céljaik feladása az ára. A jelek szerint kitartottak utóbbiak mellett" - emeli ki az ING Biztosító első embere.
A lakosság mellett ugyanakkor jól vizsgázott a pénzügyi közvetítői szektor is. „Az ügynökök, tanácsadók számára nagy volt a kísértés, hogy a megtakarítások átmozgatására ösztökéljék ügyfeleiket, így teremtve a maguk számára üzleti lehetőségeket, ám nem ez történt. A közvetítői szektor felelősen viselkedett, nem kényszerítette bele a lakosságot olyan megoldásokba, amelyek ellenkeztek volna hosszú távú érdekeivel. Az elmúlt években megindult »feltisztulás« a pénzügyi közvetítői piacon tehát meghozta a gyümölcsét" - hangsúlyozza Kovács Zsolt.
A válság 2008-as kirobbanását követően, 2009-2010-ben a szektorban jelentős átalakulás ment végbe, a korábbi „vadkeleti" módszerek a háttérbe szorultak, a gyenge kvalitású pénzügyi tanácsadók jó része „kisöprődött" a rendszerből. Tavaly a folyamat haladt tovább előre, a biztosítási szektorban tovább erősödött a minőségi, az ügyfélérdeket szem előtt tartó, hosszú távon tervező pénzügyi tanácsadás képviselete.
A folyamatot támogatja a közvetítői szektor szabályozási keretrendszerének európai uniós szintű újragondolása is. A „csomagolt" pénzügyi termékek (PRIPs) transzparenciáját növelni kívánó új szabályozástervezet, a biztosításközvetítői irányelv (IMD) jelenleg is zajló felülvizsgálata, valamint a befektetővédelmi (MiFID) szabályok párhuzamosan futó újragondolása egyértelműen jelzik az Európai Bizottság elkötelezettségét a pénzügyi közvetítői szektor újraszabályozása mellett.
Tennivalóban ugyanakkor továbbra sincs hiány, Magyarországon sem - figyelmeztet Kovács Zsolt. „Jó úton haladunk, ám a piacon magától megindult változásokat a hazai szabályozásnak támogatnia, sőt erősítenie kell. A helyzet tehát egyértelmű: szigorításra van szükség. Szigorúbb követelményekre a pénzügyi közvetítőkkel szemben, a hosszú távú ügyfélérdek előtérbe helyezésére, aktívabb szabályozásra. Nyugat-Európa ebbe az irányba megy, ezt a modellt kell nekünk is követnünk" - húzza alá az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Az ördög a részletekben
A közvetítői szektor szabályozási keretrendszerének uniós újragondolása több irány mentén zajlik. A bizottság szigorítási tervei egyrészt a költség- és jutaléktranszparencia növelésére fókuszálnak. Ennek jegyében tiltanák például, hogy független közvetítő a termékgazdáktól bármilyen jutalékot, javadalmazást fogadjon el, illetve független tanácsadás esetén a közvetítőnek a jelenleginél jóval nagyobb számú és differenciáltságú ajánlatot kellene értékelnie. Szigorítanák a kereszteladást, vagyis ha befektetési szolgáltatáshoz csomagban más termék is csatlakozik, akkor az ügyfelet tájékoztatni kellene arról, hogy az egyes elemeket külön is meg lehet-e vásárolni, és azoknak mennyi lenne a költsége egyenként. Továbbá a jelenleginél szélesebbre húznák azoknak a termékeknek a körét, amelyekre nézve nem hajtható végre tranzakció, ha erre a befektetési szolgáltató nem tartja „alkalmasnak" az ügyfelet.